Az inverteres klíma fűtésre és hűtésre egyformán alkalmas?
Igen. Nem véletlenül hangsúlyozzuk ki ezt újra és újra. A komplexitás ugyanis nagyon lényeges elem ebben az esetben. Nem arról beszélünk, hogy mondjuk adott egy klíma, ami hébe és hóba alkalmazható télen, de történetesen hóban azért már nem, mert simán elfagyhat, meghibásodhat. Nem is azokról a berendezésekről van szó, amik ősszel vagy tavasszal képesek némi meleget előállítani, ellenben az energiafogyasztás terén jócskán megmutatkozik, hogy nem erre a típusú funkcionálásra tervezték őket. Jelen esetben olyan konstrukciót említünk, ami áldozatok, lemondások és egyéb negatív, kellemetlen mellékhatások, következmények nélkül garantálja nyáron a hideget, télen pedig a meleget.
Ez a tulajdonság kétségtelenül komoly jelentőséggel bír, mert ennek köszönhetően teljesen új szempontok kerülhetnek előtérbe a vásárlást megelőzően. Például ami a bekerülési költség nagyságát illeti, nem egy olyan gépben kell gondolkodni, aminek az alkalmazása szezonális, ezért a megtérülése is kétségtelenül sokáig tart. Hiszen mivel az inverteres klíma fűtésre is született, ezért aztán az esztendő egészében kiváló eredményességgel üzemeltethető. Annyit persze mindenképpen célszerű megfontolni, hogy mekkora kinti minimum hőmérséklet az, ami reális? Kis hazánkban az utóbbi esztendők átlagából elmondható, hogy -20 fok alá aligha csökken a hőmérséklet, de ettől függetlenül olyan modellek is beszerezhetők, amik még a -30 fokos kihívást is tolerálják.
Az inverteres klíma fűtésre optimalizált?
Igen, viszont ezt sokan úgy értelmezik, hogy inkább fűtésre használható eredményesebben, mintsem hűtésre. Azonban ez egy markáns tévedés. Mindkét tekintetben az élen teljesít, tehát sem hűtés, sem fűtés tekintetében nem vall szégyent egyetlen percig sem. Ráadásul az energiafogyasztása is igazán megnyugtató.
